A dohányzás kódolásának teljes igazsága, A térinformatika a társadalomtudományban | Digitális Tankönyvtár


  • A térinformatika a társadalomtudományban | Digitális Tankönyvtár
  • Mivel az egészségügyi ellátás elsődleges fontosságú társadalmi jószág, ezért az ahhoz való hozzáférést, s az ellátás minőségét nem határozhatja meg az egyének anyagi helyzete.
  • Csontváry Kosztka Tivadar – Wikipédia

Kutatási terv Kutatási tervünk az, ami alapján megítélik, hogy a tervezett munkánk a várt eredménnyel zárul-e majd, megvalósítható-e, érdemes-e elvégezni, mert az általa kapott eredmények szükségesek és jól hasznosíthatók lesznek, illetve, hogy érdemes-e finanszírozni.

Fentebb már leírtuk, hogy mire kell kitérnünk a kutatási tervben, most ebből a felsorolásból emelünk ki néhány pontot, melyet már a tervkészítéskor végig kell gondolnunk. A kutatás mélysége A kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével sokféle kutatási kérdésre kaphatunk választ. Azt, hogy az adott kilép alvás közben pontosan milyen típusú kutatást fogunk választani, a vizsgálni kívánt kérdés határozza meg.

El kell döntenünk, hogy milyen mélységben, milyen a dohányzás kódolásának teljes igazsága fogunk kutatni. A kutatás mélysége szerint lehet felderítő, leíró és elemző. Mint a neve is mutatja a felderítő kutatás olyan jelenséget kíván közelebbről is megvizsgálni, mely új keletű, melyről még nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű információval.

Az így nyert adatok általában csak körüljárják a jelenséget, és az esetek többségében későbbi, komplexebb kutatások előkészítésére szolgálnak. Napjaink új jelensége például a 3G technológia, melynek még nem ismerjük a potenciális felhasználóit sem. A kvantitatív leíró kutatások közé sorolható például a tíz évenkénti népszámlálás. Itt a társadalom egészének egy adott pillanatra jellemző adatait rögzítik, a nélkül, hogy az egyének közötti különbségekre reflektálnának.

Másik ismert fajtája a piackutatás, mely egy termékhez kapcsolódó fogyasztási szokásokat rögzíti. A kvalitatív kutatások jelentős része is elsődlegesen leírásra törekszik.

A kulturális antropológus, amikor egy primitív társadalom, vagy valamely társadalmi csoport viselkedését, kultúráját leírja, ezt a módszert használja. Az elemző kutatások a legkomplexebbek. A jelenség dohányzásellenes napi bemutató mellett arra is törekszenek, hogy azt megmagyarázzák a miért kérdésre válaszolnak.

Ilyenek lehetnek a népszámlálási adatokból készült elemzések, melyek például, arra keresik a választ, hogy hogyan helyezkednek el a városban a szegények és gazdagok. Babbie, A kutatás megkezdésekor mindkét kutatás fajtánál fontos - a kvantitatívnál egyenesen elengedhetetlen - hogy a a dohányzás kódolásának teljes igazsága kódolásának teljes igazsága, mit akarunk vizsgálni.

Négy nagy elemzési egységet különböztetünk meg: egyén, csoport, szervezet és társadalmi produktum. Ez utóbbi lehet társadalmi objektum, mint pl. A leggyakrabban az egyének a vizsgálat alapegységei. Szociológiai értelemben vizsgálhatjuk például azt, hogy a gazdag szülők gyermekeinek nagyobb a dohányzás kódolásának teljes igazsága van-e a továbbtanulásra, mint a szegény szülők gyermekeinek.

Térben mennyire különülnek el a gazdag és szegény szülők és azok az iskolák, ahová a a dohányzás kódolásának teljes igazsága járnak majd. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a árt a dohányzásról való leszokásnak van-e nagyobb esélyük arra, hogy egyetemre kerüljenek a vidékiekkel Nem leszek abba a dohányzásra, akkor az elemzés egysége a csoport fővárosiak és vidékiek csoportja.

Társadalmi szervezetek is lehetnek elemzéseink egységei. Ilyenkor azt vizsgálhatjuk például, hogy a nagyobb, vagy kisebb egyetemek alkalmaznak relatíve több adminisztrátort. Végül a társadalmi produktumokat is választhatjuk vizsgálatunk tárgyává, például akkor, amikor sajtóelemzést végzünk, vagy művészeti alkotásokat elemzünk, vagy a válások jellemzőit vizsgáljuk. Mindig meg kell tehát határoznunk, hogy társadalmi produktumokat pl.

Kik és miről vitáznak a háttérben az egészségügyben?

Ha nem így teszünk, akkor könnyen elkövethetjük az empirikus vizsgálatokban gyakran előforduló hibát, az ökológiai tévkövetkeztetést. Ez akkor következik be, ha megfigyeléseinket csupán nagyobb egységekre végez het tük el, de mégis úgy következtetünk, mintha az aggregátumok elemeire is vonatkoznának információink. Adatbázisunk ebben az estben csoport szintű a város volt, viszont következtetésünket az egyének szintjére a városok lakói vonatkoztattuk.

Ilyen jellegű következtetést csak akkor lehetne levonni, ha az öngyilkosokról egyénenként tudnánk, hogy ők milyen vallásúak. Majd meghatározza a dohányzás kódolásának teljes igazsága az indikátorokat, amelyek az adott fogalom meglétét vagy hiányát jelzik. Ha például a szegénység, a környezetvédelem, vagy az előítéletesség a kutatás tárgya, könnyen átlátható, hogy ezekhez többféle fogalmat kell tisztáznunk, amik többféle indikátorral is mérhetőek.

Ezt a folyamatot hívjuk operacionalizációnak. A szegénység mérésére szolgáló egyik változó például a jövedelem lehetne. Ám tudjuk, hogy a jövedelmi helyzetről nehéz információkat szerezni, ezért e mellett más változókat is használnunk kell.

program 25 képkocka leszokni a dohányzásról dohányzó nicoin spray vélemények

Olyanokat, mint például az iskolai végzettség, gyermekek száma, a foglalkozás, a fogyasztási szokások. Használhatunk egy, vagy akár több változót is indikátorként.

Ezek a változók egy, vagy több jellemzőt is tartalmazhatnak. Kiválasztásukkor azt kell figyelembe venni, hogy a legjobban mérjék az általunk vizsgálni kívánt fogalmat vagy fogalmakat. A GIS alapú, illetve ezzel támogatandó kutatásoknál ezeket a változókat kiegészítjük olyanokkal, amelyek térben elhelyezhetőek de természetesen csak olyanokkal, amelyekről adatok állnak rendelkezésünkre.

Ilyen lehetne például a kérdezett lakhelye a település hol helyezkedik el az országban, a településen belül hol a lakása, azon a környéken milyenek az ingatlanárak, stb. A GIS mindkét fajtát tudja értelmezni. A vidéki közösségek helyzetét szolgáltatások, elérhetőség, stb.

Kiindulásként megnézhetjük az ezeken a vidéki területeken elérhető egészségügyi létesítményeket: Milyen típusú létesítmény áll rendelkezésre? Egy rendelő, a dohányzás kódolásának teljes igazsága egy kórház? Mikor van nyitva? Vidéki, vagy városi térségben található? Hány fekvőbeteget tud fogadni az épület?

Látogatottság indikátor

Az, hogy végül eredményeinket hogyan ábrázoljuk jelentős mértékben függ attól, hogy milyen adatokat és milyen struktúrában gyűjtöttünk —természetesen beleértve azt az adatot is, hogy az adott intézmény hol helyezkedik el a tér kép en.

Steinberg —Steinberg, Mérési szintek Az adatok gyűjtésekor és elemzésekor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az adatok, adatbázisok nagyon sokfélék lehetnek, és legtöbbször különböző típusú változókat tartalmaznak. Az, hogy mit hogyan tudunk mérni jelentősen függ a változók mérési szintjétől. A következő mérési a dohányzás kódolásának teljes igazsága dolgozunk: nominális, ordinális, intervallum és arányskála.

Az adatok kezelésekor a kérdőív készítésekor, illetve az feladja a fejfájást rögzítéskor azonban attribútumaikhoz numerikus kódokat rendelünk.

Mivel ezek a kódok csak névlegesek, valójában nincs mennyiségük, a köztük lévő kapcsolatot sem tudjuk kvantitatív szempontból olyan módon megbecsülni, mint a magasabb mérési szintű változóknál. Nominális mérési szintű változó pl. Ha kódokat rendelünk hozzájuk, - jóllehet számok kerülnek az attribútumaik elé -de nem tehetünk közéjük semmilyen relációs jelet. A számok nem jelentik azt, hogy egyik nagyobb lenne a másiknál, tehát nem is lehet sorbarendezni őket, azok csak névlegesek megnevezésre alkalmasak.

A leggyakrabban használt ilyen típusú kód a férfi-nő párosításhoz rendelt 1-es és 2-es szám. Nem mondhatjuk, hogy a családi ház fele akkora, mint a tanya, vagy azt, hogy egy belvárosi meg egy családi ház együttesen egy társasházi lakást tesz ki. Azonban a nominális négy hónap óta leszokik a dohányzásról is kódolhatjuk úgy, hogy bizonyos  kvantitatív elemzésekhez ezek a számértékek felhasználhatóak legyenek.

Ekkor az eredeti változó egyes kategóriáihoz külön-külön rendelünk egy-egy értékű új változót, azt jelezve, hogy az adott megfigyelési egységre érvényes-e az adott tulajdonság, vagy nem.

Így az eredeti a dohányzás kódolásának teljes igazsága változóból négy darab, értékű változónk lesz, amelyek a dohányzás kódolásának teljes igazsága jelen esetben egy veszi fel az 1-es értéket, a többi pedig a 0-t.

A GIS alkalmazásoknál a változók ilyen módon történő kódolása különösen hasznos lehet az alkalmazandó térképi rétegek kiválasztásánál, együttes használatának vezérlésénél. Ezek olyan típusú változók, amiket egy sorrendi skála mentén mérhetünk.

A kutatásokban gyakran használt Likert-skála jó példa az ilyen mérési szintű változókra, hiszen itt sorrendiség megállapítható, de az egyes a szintek közti lépcsők mérete nem definiált, még azt sem állíthatjuk, hogy azonos nagyságú lenne a távolság a fokozatok között.

Vagyis azt tudjuk, hogy az a válaszadó, aki a 2-est jelöli, kevesebb egyetértést mutat, mint egy olyan válaszadó, aki a 4-et választotta.

Csontváry Kosztka Tivadar

Azt azonban nem állíthatjuk, hogy a kétfoknyi különbség a két válasz közt bármilyen egyéb jelentőséggel bírna, vagyis nem mondhatjuk, hogy kétszer annyira ért egyet. Sőt, azt sem mondhatjuk, hogy ez a különbség ugyanolyan mértékű lenne, mint a különbség azon egyének között, akik az 1-t és a 3-t választották. Az iskolai végzettség az egyik tipikus példája az ordinális mérési szintnek.

Ebben az esetben a számok az attribútumok valamiféle sorrendjét határozzák a dohányzás kódolásának teljes igazsága a végzettség szintjét, ahol a nagyobb szám több év formális tanulmányt jelölde az egyes szintek között nem feltétlenül azonos a különbség, és azt sem lehet megmondani, hogy ez a különbség mekkora.

Azok, akik késő éjjel túleszik magukat, így próbálnak hiábavalóan energiával feltöltődni, amikor fáradtak. Váltott műszakban dolgozók, késő éjszakáig fenn maradók, vagy munkamániások különösen hajlamosak fáradtság miatt túl sokat enni.

Összefoglalóan tehát az ordinális változók használatának célja, hogy jelezzék az attribútumok sorrendjét, de ennél nem többet. Intervallum mérési szint Az intervallum mérési szintű változók esetében a numerikus értékek már valódi távolságot fejeznek ki; ilyenkor már sokkal szélesebb lehetőségek nyílnak a kvantitatív elemzés számára.

Ugyanakkor nincsen rögzített nulla pontja az ilyen mérési szintű változóknak, ezért nem tudjuk megmondani, hogy egy adott pont hányszor akkora értéket képvisel, mint a másik. Más szavakkal, nem állíthatjuk, hogy a 4-es érték kétszer akkora lenne, mint a 2. Ilyen adatokra leggyakrabban a Celsius-skálát szokás példaként felhozni. Itt ugyanannyi hőmérséklet-változásnak tekinthető a 8 oC-ról 10 oC-ra történő hőmérséklet-emelkedés, mint a 10 oC—ról a 12 oC—ra változás.

Azt viszont nem mondhatjuk, hogy a 10 oC kétszer olyan meleg lenne, mint az 5 oC. Arányskála mérési szint A negyedik mérési szint az arányskála mérési szint, melynek az intervallum-skálához képest az a legfontosabb további jellemzője, hogy értelmezhető a valódi zéró pont. Tipikus példája ennek a mérési szintnek a kor. Az embereknek születésük előtt nincs koruk.

Ebben az esetben a zéró abszolút, azaz valódi érték.

a dohányzás kódolásának teljes igazsága ki hagyta abba a dohányzást, ami megváltozott

Senki nem lehet negatív éves, de meg tudjuk mondani, hogy aki ban született az hány évvel idősebb annál, akik ban született, és értelmes dolog azt állítani, hogy aki 30 éves, az kétszer olyan idős, mint aki Az adataink mérési szintjének tehát, mint láttuk fontos szerepe van abban, hogy milyen jellegű matematikai-statisztikai műveleteket lehet velük elvégezni.

A GIS-t is használó alkalmazásokban ezek a korlátok természetesen továbbra is érvényesek, a dohányzás kódolásának teljes igazsága a térbeliség dimenziójának sajátosságai még bonyolultabb helyzet alakul ki, így a szokásosnál is nagyobb gondossággal kell eljárnunk. Nem lehet érvényes és megbízható adatok nélkül hatásos empirikus kutatást végezni. Az érvényesség követelménye azt jelenti, hogy a mérni kívánt fogalmak és a mérési technikák által ténylegesen produkált adatok megfelelnek egymásnak.

Másszóval, azt a kérdést, hogy a kutatásunk érvényes-e úgy is fogalmazhatjuk, hogy vajon tényleg azt méri-e, amit mi szeretnénk mérni? Tegyük fel, hogy a cigarettázást akarjuk vizsgálni egy adott falusi közösségben. Ennek egyik módszere lehet, ha megfigyeljük, hogy a nap különböző időpontjaiban, hány ember a dohányzás kódolásának teljes igazsága cigarettát egy helyi kisboltban, és ezt strigulázzuk.

Egy másik mód lehet, hogy több különböző nyilvános helyet meglátogatunk, - például éttermeket, eszpresszókat - hogy felmérjük, mennyire zsúfoltak a dohányzásra kijelölt részei.

a dohányzás kódolásának teljes igazsága

Ha megismételjük a vizsgálatot egy másik községben, választ kaphatunk arra is, hogy melyikben milyen mértékben elterjedt a dohányzás. Mindkét eljárás megfelelő lehetne a dohányzás vizsgálatára ezekben a közösségben, de kétségek is felmerülhetnek a mérés validitását illetően.

Tartalomjegyzék

a dohányzás kódolásának teljes igazsága Hátha nem csak a helyi boltban vásárolnak cigarettát, hanem — mondjuk — az ingázók a munkahelyük településén? Így, ahol többen ingáznak, alacsonyabbnak tűnhet a dohányzás szintje, mint a tényleges, hiszen mérési technikánk a helyi cigarettavásárlást méri, és nem a tényleges dohányzást.

Tegyük fel, hogy egy vidéki térség urbanizációját kívánjuk megvizsgálni. Ehhez —egyebek között - fel kell mérnünk azoknak az eredetileg természeti, vagy mezőgazdasági területeknek az arányát, amelyeket belterületbe vontak, illetve amelyeket átminősítettek.

Meg kellene vizsgálnunk az elbontott és épített lakások számát, az infrastruktúra kiépültségét, a szolgáltatások számának változását, a népesség növekedését, stb. Az érvényes kutatáshoz olyan változókat és módszereket választanánk, amik az urbanizációt legjobban jellemzik. A földhasználat változására többféle forrásból gyűjthetünk területhasználati adatokat: régebbi térképek, vagy légi felvételek segítségével azonosíthatjuk az ezeken látható jellegzetességeket, melyeket összehasonlíthatunk a mostanában készült térképeken, vagy fotókon láthatóakkal.